2007-ben hallottam először Vlagyimir Megre könyveiről a férjemtől. Akkor még azt mondtam: „Ezek a Családi Birtokok nem létezhetnek a valóságban!” Most, 2020-ban azt mondom: „Semmi más lehetőség nincs, mint az, hogy léteznek.” Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a Családi Birtok alapfeltétele az egészséges személyiség kifejlődésének. A könyvekben pedig abszolút gyakorlatias javaslatok vannak megfogalmazva. – meséli Tatyana Kusakina.

Ez egy hosszadalmas út. Most a kezdetekről szeretnék beszélni.

Minden egyes évben megkérdezem magamtól – szükséges így élni? És minden évben újra arra a felismerésre jutok, hogy igen, ez a helyes út.Az elmúl öt évben egy csodálatos „Tündérországban” éltünk itt Krasnodar megyében. Előtte Pskov településen laktunk. Ott 1,5 hektáron próbáltuk meg létrehozni a saját Családi Birtokunkat. Felújítottunk egy házat, reméltük, hogy hamarosan többen is költöznek majd a közelünkbe. De ott ez sajnos nem történt meg. Éreztük, hogy a közösségre nagy szükség van. Számomra abban az időszakban a gyermekek megszületése volt a fő cél, és az, hogy ők közösségben nőjenek fel. Úgy határoztunk, hogy elköltözünk.Évről évre egyre jobban élvezem az életet ebben a „Tündérországban” . A minket körülvevő dolgok szépségét nem vagyok képes teljességgel felfogni. Mindent szeretek itt – a település lakói nagyon jó emberek, minden családnak megvan a maga inspirációja. Különféle családok élnek itt, nincsenek kirívó szélsőségek, az általános hangulat kifejezetten barátságos. Jó útjaink vannak, van elektromos hálózat, a természet igen gazdag itt – egy erdővel vagyunk körülvéve, egy folyó is folyik a település szélén.

A termények, a mi településünkön:

• fantasztikus kovászos kenyér, teljes kiőrlésű gabonából, házhoz szállítással
• tejtermékek: kecsketej, tehéntej, túró, sajt
• olaj, csokoládé, bio-liszt
• palánták

Mellettünk van három további település ”Zdravoe”, „Zhivoy dom” és „Balabushki”. Szakemberek és szolgáltatások szinte minden kategóriában elérhetők. Van itt egy eper farm, hidegen sajtolt olajak, szerelők, építőmunkások… A gyerekek és a felnőttek számára is vannak közösségi lehetőségek: pl. kávézók, fürdők, rendszeres közös vásárlások.

Az érzéseink azonban a saját földünkön élednek fel igazán. A mi Családi Birtokunk nevét én, Tatyana Kusakina, magam választottam: „Zsivaja Voda” („Élő Víz”). 

A mesékben ez az, ami újraéleszti az embereket, felébreszti az érzéseiket. Élünk-e egyáltalán, ha nincsenek érzéseink? Itt van egy szilvafa a cédrusfa mellett, mindent saját kézzel ültettünk. Ahogy itt sétálunk, valamiféle melegség jár át bennünket. És itt van egy magról kelt cseresznyefa, alatta a gyermekünk placentájával.

A boldogság érzése, ahogy körülsétálunk a földünkön… Van egy tisztás a tölgyek és az almafák között. Az esküvőnk után a férjem itt készített egy hálószobát a számunkra a szabad ég alatt. Sosem felejtem el azt a csodát. Ahogy odasétáltam a baldachinhoz, egy kis fény világított benne. A csillagos égbolt alatt tücskök ciripeltek, langyos szellő hozta a nyári gyógynövények illatát. A férjem megmosta a testemet és letörölte egy vászon kendővel, amit még a nagyanyám saját kezűleg szőtt…. Aztán az álmunk a gyermekekről.

Fogantatás. Áldott állapot – a kórházba való bármilyen látogatás elképzelhetetlen volt a számunkra.

Gyermekszülés otthon – az újszülött a vízben mosolyog.

Miért jöttünk a Földre? Hogy megtapasztaljuk önmagunkat.

Mi vagyok én? Észreveszem, hogy már nem akarom azonosítani magam a kisstílű egoizmusommal – annyira jelentéktelen. A modern városok mérgező hatására az emberek csak önmagukra gondolnak. „Húzd magadra a takarót! Csak magaddal foglalkozz!” Ez a hozzáállás hihetetlen módon leszűkíti  a teret. Az érzések fokozatosan kihalnak. Mélyen eltemeted magadban a vágyat, arra, hogy a szeretteidről gondoskodj. Nincs fejlődés. Ez nem egészséges gondolkodásmód.

A természetben élve én mindenhol, ahol járok adok egy kis részt önmagamból a környezetemnek, mindenben feloldódom, az emberekben, a Földben, a levegő rezgéseiben. Nincs már szükségem a keménységre, a könyvekből tanult okosságokra és „önbizalomra”. Nagyon jó érzés feloldódni a térben és az áramlás részévé válni, mindent megérintve, úgy, hogy ne zavarjam meg az élet folyását.

Egy családi településre költözni azt jelenti, hogy az ember egy ismeretlen helyre költözik és ott olyan dolgokat tanul meg, amelyeket addig nem tudott.

Megvettünk egy földterületet, kis házzal.

A férjem épített egy gerendaházat a főépület mellett- maga hántolta le a gerendákat. Én olvasztottam a viaszt, amit összekevertem a terpentinnel. Ezzel vontam be a gerendákat a házon belül.  Felépítettük a tetőt, beraktuk az ablakokat, egy mester készítette el a tűzhelyet, rakta le a padlót és vonta be olajjal. Ahogy belépek a házba, egy templomba érkezem. Nem tudok betelni a viasz és a gyanta illatával. Az ablakból a tölgyfák és a körtefák zöld levelei látszanak, mögöttük a Kaukázus körvonalai. Ez a mi házunk. Az utazásunk egy mérföldköve. Csináld magad – ez a férjem mottója. Nyáron kaszáljuk a szénát – micsoda áldás! Hatalmas energiát nyerek amikor a száraz szénát gereblyézem. Sétálok a meleg földön, összegyűjtöm a törékeny fűszálakat, és a fejemben a nőiség ismeretlen dallamai szólalnak meg.

Különleges élmény látni, ahogy a gyerekek felnőnek itt. Mennyivel szabadabbak, mint mi! Felébredek, kinyitom az ajtót, kisétálok a kertbe a virágok, pillangók, óriási fák és az állatok közé.

A legnagyobb dolog, hogy a férjemben is új érzések ébrednek. Ez az , amit most a leginkább értékelni tudok – A Szeretet Terének megteremtése. Ez a lényeg! A gyerekek, a ház, a kert, mind ennek az energiának a megtestesülései! Most már az „Örökkévalóságra” koncentrálhatok, a Családi Birtok lehetővé teszi számomra, hogy megpróbáljam.

13 év házasság után, teljesen új szemszögből látom a férjemet – ez fantasztikus. Ez egy csoda, hogy képesek vagyunk megváltozni, nem csak önmagunkra koncentrálni – de mélyen megszeretni egy másik embert, megpróbálni érezni az ő érzéseit, szebbé tenni a mindennapjait a jelenlétünkkel.

Érdekes tapasztalás! – mondja Tatyana Kusakina

„Szerelmesem! Kettőnk előtt az öröklét. Az élet saját jogait érvényesíti mindig. Tavasszal új erővel csillan a nap sugara, új köntösbe öltözik a lélek. Még a mulandó test sem fölöslegesen ölelkezik a Földdel. Hisz tavasszal testünkből friss virág, fű nő. Örökké hallod majd a madarak énekét, kortyolgatod az eső cseppjeit. Örök felhők táncukkal édesgetnek a kéklő égben. S ha hitetlenséget őrizvén porként szóródsz szét a roppant, s átfoghatatlan Világmindenségben, akkor majd, kedvesem, a végtelenségben bolyongó porszemekből szedlek újra össze. Akkor majd segít nekem a fád is, amit elültetsz, midőn kikeletkor arra növeszt hajtást, hol lelked érzéstelen nyugalomban lakozik. Kivel Te a Földön jót tettél, reád gondol majd szeretettel. De, ha az összes földi szeretet sem lenne elegendő ahhoz, hogy ismét testet ölts, akkor az az egy, kit te jól ismersz, kit a Világmindenségben a létezés minden szintjén ez az egyetlen láng lobbant lángra: „Testet ölts szerelmesem!”, egy pillanatra maga is meghal.”

(részlet V. Megre Kik is vagyunk? c. könyvből)

Köszönöm a figyelmét! Nem akartam untatni az olvasót és túl sokat írni – mert tudok sokat írni!….

Tatyana Kusakina
„Élő Víz” családi birtok
Krasnodarsk megye

2020.09.18. (V. Megre hivatalos honlapján megjelent cikk fordítása)